10 hét önmagamhoz – Mesi nyári naplója 1. hét
Mi tölt engem igazán?
Van egy kérdés, ami egyszerre nagyon egyszerű és mégis meglepően nehéz.
Mi tölt engem igazán?
Amikor először feltettem magamnak ezt a kérdést, nem érkezett rögtön válasz.
Nem azért, mert nincs rá válaszom. Hanem azért, mert olyan régóta nem kérdeztem meg magamtól.
Nőként, anyaként, feleségként, segítőként, vállalkozóként és a mindennapok szervezőjeként nagyon könnyű belecsúszni abba, hogy folyamatosan mások szükségleteire figyelünk.
Mi kell a családnak?
Mi kell a gyerekeknek?
Mi hiányzik otthonról?
Kihez kell még alkalmazkodni?
Mit kell még megoldani?
És közben észrevétlenül eltűnik egy fontos kérdés:
És én hogy vagyok?
Pedig nem önzőség megállni egy pillanatra.
Sőt.
Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk.
Mert egy kiürült ember nem tud végtelen ideig adni.
Nem tud szeretettel jelen lenni, ha ő maga már régóta csak túlél.
Sokáig azt hittem, hogy a feltöltődés valami nagy dolog.
Egy hétvége egyedül.
Egy hosszú nyaralás.
Egy teljesen szabad nap.
Ma már tudom, hogy nem feltétlenül ezek.
Sokszor egészen apró dolgok töltenek igazán.
Egy csendes reggeli kávé.
Egy séta a természetben.
Néhány perc egy könyvvel.
A kedvenc illataim a diffúzorban.
Egy mély beszélgetés.
A kert.
A mozgás.
Az alkotás.
A csend.
Az, amikor nem kell senkinek megfelelni.
És talán éppen ez a nehéz.
Mert annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy mindig hasznosak legyünk, hogy már azt sem tudjuk, milyen érzés csak úgy létezni.
Pedig nem kell kiérdemelnünk a pihenést.
Nem kell előbb mindent befejeznünk.
Nem kell tökéletesnek lennünk.
Nem kell megvárnunk a kiégést ahhoz, hogy megengedjük magunknak a feltöltődést.
Ezért született meg bennem a 10 hét önmagamhoz gondolata.
Nem egy kihívás.
Nem egy újabb feladatlista.
Nem egy önfejlesztő projekt.
Sokkal inkább egy gyengéd nyári utazás.
Egy lehetőség arra, hogy hetente egyszer megálljunk.
Lassan.
Őszintén.
Szeretettel.
És feltegyünk magunknak egy-egy fontos kérdést.
Nem azért, hogy mindent megváltoztassunk.
Hanem azért, hogy újra kapcsolódjunk önmagunkhoz.
Hiszem, hogy a változás nem mindig nagy döntésekkel kezdődik.
Sokszor egyetlen kérdéssel indul.
Egyetlen őszinte válasszal.
Egyetlen apró szokással.
Az első hét kérdése ezért ennyi:
💛 Mi tölt engem igazán?
.png)
Ha most rögtön nem tudsz válaszolni, az teljesen rendben van.
Ne akarj tökéletes választ adni.
Csak figyeld meg magad a következő napokban.
- Mikor mosolyodsz el?
- Mitől könnyebb a lelked?
- Mikor érzed azt, hogy „na igen, ez én vagyok”?
- Mi az, amitől megérkezel önmagadhoz?
Lehet, hogy csak öt perc.
Lehet, hogy egy illat.
Lehet, hogy egy séta.
Lehet, hogy egy ölelés.
Lehet, hogy valami egészen más.
Nincs jó vagy rossz válasz.
Csak a te válaszod van.
És az fontos.
Mert te is fontos vagy.
Én ezen a nyáron erre szeretném emlékeztetni magam.
És talán téged is.
Nem kell mindig rohanni.
Nem kell mindig erősnek lenni.
Nem kell mindig mindent kézben tartani.
Néha elég csak megállni és megkérdezni:
Mi tölt engem igazán?
💛 Ha van kedved, írd le egy papírra, a naplódba vagy oszd meg kommentben. Néha már az első őszinte szó is elindít bennünk valami újat.
Mesi | IllatMami
U.i.: A naplózáshoz szép napló lapot találsz az illatMami facebook csoportban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése